Ti mind, akik berendezett albérletben laktok: nyomjatok egy puszit holnap a főbérlőtök nózijára, mert nem tudjátok mi minden fáradságtól kímél meg titeket. Mi már tudjuk...
Na de kezdjük az elején: M talált egy jobb melót, felmondott, engem ennek örömére kirúgtak. Ilyen az élet, részletesebben erről majd máskor. A lényeg, hogy imigyen Regensburgba telepedtünk át.
A német albérletkeresésben több poén is rejtőzik. Pl. anélkül nem kapsz lakást, hogy be ne tudnád bizonyítani kedves főbérlődnek, hogy neked bizonyténylegtutira van munkád, amiből majd fizeted a kis kuckót. Viszont, és itt jön a poén csattanója, lakás nélkül nem szívesen alkalmaz senki, hisz hogy is akarnál messzi tájakról ingázni minden nap, na neeem hát az neked se lenne jó.
Szóval erre mást nem tud mondani az ember, csak hogy

Első humormorzsa: nem vehetsz ám ki akármilyen lakást! Hát hova gondolsz! Ha ketten vagytok, 35-40m2 alatt szóba se állnak veled. "A lakás nem alkalmas 2 fő számára". Ezzel elintézve. Hiába vállalnád be, amúgy meg nem is lenne az olyan pici, de nem. Keress mást.
Következő poén, hogy ha találsz is albit, 99%-ban bútorozatlanul adják ki. Bútorozatlanul értsd= ha van benne beépített konyha és fürdő (igenigen, itt a wc és a fürdőkád értendő), akkor már a "többit majd megoldjuk valahogy" alapon jókedvvel vonul csatába a mindenkori bevándorló.
Szóval lakást végül találtunk, de a munkaszerződésen keresztül a bérpapírokon át a privát felelőssgébiztosításig mindenünket kivesézték. Konkrétan elkérték anyu elérhetőségét, hogy ha esetleg holtan találnak a lakásban, tudjanak kit értesíteni.Pfff....
Nem is gondolnátok, hogy Facebookon találtam a lakást nem? :) Pedig de. :):):)
M felmondva, B kirúgva, L(akásszerződés) aláírva, jöhet a menet. Cuccok átvitele pipa, nix problem.
Sütő, hűtő (és tök cuki, órával ellátott vízforraló) megvétele pipa.

Ezeregy tisztítószer beszerzése és lelki felkészülés a pucolásra pipa.
Beköltözünk, és akkor szembesülünk az olyan amúgy létfontosságú, ám érdemtelenül elhanyagolt tárgyak fontosságával mint: seprű (jelentem, bokamagasság fölött már minden tiszta), szemeteskuka, polcok és tárolók (sok kis vacak van, csak ez valahogy csak költözésnél tűnik fel), tükör a fürdőbe (aka mennyire ki tud nőni a szemöldököm pár nap alatt), evőeszköztartó műanyag vacak (jelenleg minden étkezésnél evőeszközválogatás megy a fiókból) és még sorolhatnám. Hosszan...Nagyon...hosszan.
De 1 dolog mindent visz: a mosógép. Merthogy ahhoz kell ugye elvezető, a fürdőbe nem fér be, a konyhában meg méricskélni kell, hogy hogy s mint legyen. Áldom az eszünket azóta is, hogy költözés előtt mindent kimostunk. Még kitart a fehérnemű, de egyre jobb motiváció a fogyatkozásának látványa.
Pár bútort megvettünk az előző albérlőtől. Ha bele mernék gondolni mivel járna még az ágy, szekrény, konyhabútor és kanapé beszerzése tuti rémálmaim lennének. Úgyhogy inkább bele sem gondolok.
Ja amúgy ezt a posztot még a földön ülve írom, a szétszerelt íróasztal a hátam mögött pihen a ragasztójával, csavarjaival és egyéb ijesztő dolgaival. Böcsületemre legyen mondva, én megpróbáltam. Megpróbáltam...
Lett közben TV-nk is. M találta az íbéjen, 20€, kint élő magyar családtól. Teljesen jól működik és kaptunk még mellé grátiszba egy szőnyeget, egy TV állványt és egy söröskorsó szettet, mondván úgy kapták ők is, de nem söröznek. :) Plusz kb 2 perc ismeretség után felajánlotta a srác, hogy ha kell segítség a költözésnél szóljunk, a cégétől tud szerezni utánfutót. Eszméletlen jófejségbe való beleszédülés, egyben emberiségbe vetett hit visszanyerése pipa.
És csak hogy a németekbe vetett bizalmat is visszanyerjük, vettünk egy használt asztalt+4széket egy német csajtól. Az átvételkor nem tudott otthon lenni, a szomszédját kérte meg hogy segítsen nekünk. A srác egyből felajánlotta, hogy segít lecipelni a cuccokat és berakni a kocsiba. Itthon pedig a lépcsőházban ajánlotta fel egy bajor fiatalember a segítségét a cipekedésnél. Kérdezés és segélykérő pillantások nélkül. Puszta jófejségből.
Sok sok pipa. :)