Kolbászol a kerítés

1. Barátok

Természetesen a család is, de az a faramuci helyzet, hogy gyakrabban látjuk őket, mint korábban a Budapest-Vidék viszonylat idejében.
De a nap közben pörgő levelezőlistától elkezdve a facebookon átdobott youtubes zeneajánlókon és gegeken keresztül természetesen a személyes találkozókig. A megszokott kis sörkertben a heti szessönök, kinek milyen sikerei-bosszúságai voltak a héten, vagy éppen Duna parti borozgatás nagy sóhajtozásokkal, a konklúziókat hazafelé az éjszakai 7es buszon levonva.

2. Duna

Munkába menet napjában eljárni fölötte, biciklizni a rakparton, sétálni a Margit szigeten vagy éppen parton borozni egyet, miközben az esti fények tükröződnek a vízen és bámulni a fel-levonuló hajókat. Mindig végtelen nyugalommal töltött el.
Ugyan itt is van egy kisebb folyó, de nemigen keresztezi az utunkat. Bár hamarosan azt is felfedezzük, ez egészen biztos.

3. A BKV

Bár ebben mindketten más véleményen vagyunk, de nekem azért hiányzik. Pár évnyi hozzászokás után már mindenhová pikk-pakk eljutott az ember, bármikor. Amikor sietős volt, villamossal üldözni a buszt, átugrani rá, hogy a korábbi csatlakozást elkapja az ember. Busz után futós, felpattanás közben hálásan előre inteni a sofőrnek, de még a morgolódás is a két megállóval a leszállás előtt az ajtóban toporgó nyugdíjasok miatt is.
Nem beszélve, hogy éjszaka legfeljebb fél órát várakozni az éjszakai buszra, ami majdnem a ház előtt rakta le az embert.

4. Nagyváros

Hogy minden van, távolság viszont nincs, de még a nyüzsgés is. Az ezeregy ismeretlen arc között néha megörülni egy-egy ismerősnek vagy csak rendszeresen együtt buszozóknak.
Hogy mindig találsz valamit nyitva, hogyha nem a megszokotthoz van kedved. Egy mozi, egy konditerem, egy biliárd-csocsó, egy koncert, egy alattomos vagy egy pinky például.
Ehhez képest egy tizenpárezres városka külső kerülete/beolvasztott falva egy pöttyet kicsiny.
De nyugalomra nem lehet panaszunk.

5. Túró/tejföl

Mindketten körözött-addiktak vagyunk, így Mo-ra hazaesve nagyon jól tudnak esni ezek a kint nem kapható élelmiszerek, bár ezt tudtuk előre.
De azért az otthonlét első napján gond nélkül lecsúszik 1-2 adag túrós csusza.

6. Koncertek

Kicsit barátok, kicsit nagyváros, de bizony hiányzik. Pénteken, egy hosszú hét után ugrálni egy kellemeset egy ska vagy egy irish rock koncerten, vagy éppen valami más jellegűn diszkréten bólogatni sörszűrcsölés és elmélyült pöfékelés közben.

7. MixR Pizza

Megint kaja.
Kis szokásunk volt még Pesten, úgy havi egyszer egy spéci, saját magunk által összerakott pizza juhtúróval, pepperonival és füstölt tarjával gazdagon. Általában valami kis alkalomhoz kötve. Kis tradícióvá vált tulajdonképpen.

8. A rendes kávé

Elsőre meglepő volt a németországi seízű kávé, ami kikapna egy nagycsoportos óvodástól is szkanderban, de ezt hamar ki is küszöböltük. A kis kotyogós kávéfőző és a termosz minden dolgos ember jóbarátja, de kell is, hogy hajtsa valami az embert 10-11 órán keresztül.

9. A pénzérmék ismerete

A bevásárlókocsinál, kávé- vagy édességautomatánál totyogni és kotorászni a tárcában, hogy most akkor melyik monopoly játékpénzből és érméből mennyid van és melyiket fogadja el a gép.
(Tipp: ha a szükség úgy hozza, a magyar 100-ast megeszi általában a bevásárlókocsi)

10. A meleg

Igazából évszakhoz képest hideg van.
Tény, hogy nem csak nyugatabbra, hanem északabbra is vagyunk Magyarországtól, de a minimális és a maximális hőmérséklet is elmarad az otthonitól. A hőmérséklet ingadozás viszont...
Mondjuk úgy, hogy megvan a maga pszichológiája: 5:40kor munkába indulni biciklivel majdnem végig
lejtőn száguldva a 6-8C fokban... az ember ekkor még őszintén örül, hogy végre a munkahelyén van.